A Plasmodium malária esetében a szúnyog

Index - Tech-Tudomány - Újra itt a malária, és a magyar szúnyogok simán tudják terjeszteni

Támogasd a munkánkat! A növekvő átlaghőmérséklet és az egyenetlen csapadékeloszlás szó szerint a szúnyogok malmára hajtja a vizet.

Elsősorban ugyanis a hőmérséklet- és csapadékviszonyok szabályozzák az  új populáció méretét, amely a mérsékelt égöv alatt a telet átvészelő petékből, lárvákból tavasztól kikelő biorezonancia- parazita kezelés hibernálódott felnőtt egyedekből áll. A kétszárnyú vérszívók közül több fajnak több nemzedéke is kifejlődhet egy szezon alatt, az optimális keltetőhelyekről pedig gondoskodnak az évről évre enyhébb telek, a korán kezdődő, egyre gyakrabban nyári meleggel beköszöntő tavaszok, a csendes áztató esők helyett felhőszakadások formájában lezúduló csapadék nyomán huzamosabb ideig fennmaradó felszíni pangó vizek — pocsolyák, dagonyák és nem elhanyagolható részben az ember által hátrahagyott tárgyakban, a gumiabroncsokban, csorba bilikben, hordókban kialakuló tócsák.

A malária tünetei, kezelése és megelőzése

Betelepülők és őshonosok Az évtized elején Magyarországon is megjelentek az Aedes nemzetség nyugat-nílusiDengue- és sárgaláz kórokozóit, valamint a Zika-vírust is terjesztő fajai: az eredetileg szubtrópusi klímán tenyésző vérszívók közül a minden nyelven tigrisszúnyogként emlegetett, de a hazai terminológiában ázsiai zebraszúnyognak nevezett Aedes albopictus, a koreai csípőszúnyog Aedes koreicus és az ázsiai bozótszúnyog Aedes japonicus. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ ECDC  adatbázisa szerint elejére az alábbi területeket hódította meg az ázsiai tigrisszúnyog: Az ázsiai zebraszúnyog tigrisszúnyog európai elterjedtsége a Pirossal jelölték azokat a területeket, ahol a faj már megtelepedett, a sárgával jelzett régiókban szezonális jelenléte bizonyított, a zöld szín a szúnyogmentes övezeteket jelzi, a szürke területekről pedig nincs adat.

Forrás: ECDC A a Plasmodium malária esetében a szúnyog nemcsak az invazív, de nyakplatyhelminthes coelom honos vérszívó fauna életfeltételei is javulnak. A felmelegedés a gyötrő Aedes vexans és a mocsári szúnyog Mansonia richiardii populációi mellett kedvez a maláriaszúnyogok Anopheles rovarnemébe tartozó rezidens fajoknak is, mindenek előtt a foltos maláriaszúnyognak Anopheles maculipennis.

Az evolúcióbiológus-ökológus a es évektől vizsgálta, hogy miféle hatással van az éghajlat változása az egyes madárpopulációk maláriafertőzöttségének előfordulási gyakoriságára, szakszóval prevalenciájára.

Maláriaszúnyog

Garamszegi ben a Global Change Biology folyóiratban is publikált — azóta megerősített —  eredményei  szerint a globális felmelegedéssel intenzívebbé vált a maláriaszúnyogok által közvetített egysejtű paraziták általi fertőzöttség — legalábbis a madarak körében. Maláriaszúnyog akcióbanFotó: Wikipédia Madármodell Bár a több mint ismert Plasmodium faj közül csak néhány okoz megbetegedést a hüllőkben, madarakban és az emlősökben, köztük az emberben, az élősködők terjedésének mechanizmusa az egyik kulcsa a zoonózisok állatok által terjesztett fertőző betegségek megismerésének.

Ezért is tekinti a nemzetközi epidemiológiai szakirodalom a madármaláriát  az évente akár félmilliárd embert is megbetegítő, átlagosan évi 1 millió halálos áldozattal járó maláriás váltóláz járványtani és a Plasmodium malária esetében a szúnyog modelljének. A  diseases ecology  összefoglaló címszó alatt zajló kutatások a fertőző betegségek ökológiai hátterét igyekeznek feltárni úgy, hogy együtt vizsgálják kórokozók, a terjesztésükért felelős vektor- és a gazdaszervezetek tér- és időbeli előfordulását a környezeti tényezők viszonyrendszerében.

Tudni kell, hogy a malária kórokozójának a rovar csak közti gazdája.

Élete során a parazita a madár, illetve a gerinces szervezetében fejlődik, különböző fejlődési fázisaiban juthat be, illetve ki onnan, de csakis valamelyik szúnyogfaj nőstényében képes kellően felszaporodni ahhoz, hogy megfertőzhesse a következő áldozatot. Ezt az összetett, több szereplős folyamatot alapvetően befolyásolják a környezeti hatások.

Garamszegi a már idézett kutatásában több ezer madárfaj populációjának maláriafertőzöttségi adatsorait több évtizedre visszamenőleg vizsgálva arra jutott, hogy a felmelegedés nem csak a vektor szerepet betöltő rovarok elterjedését támogatja, de a Plasmodium-fajok prevalenciájának növekedését is stimulálja. A magyar kutató szerint a fertőzési arány közvetlen összefüggést mutat a hőmérsékleti anomáliákkal, a globális felmelegedés hatására pedig egyértelmű a paraziták növekvő jelenléte a madárállományokban.

A magyar kutató szerint ez a növekedési tendencia az európai és az afrikai populációkban bizonyult a legintenzívebbnek.

Vektorveszély A vérszívók terjedését támogató klímaváltozással az általuk közvetített betegségek előfordulása is gyakoribbá válhat, bár ahhoz, hogy az től maláriamentessé nyilvánított Magyarországon újra kitörjön egy járvány, a közegészségügynek és az általános higiénés viszonyoknak a Az  ECDC  adatbázisa szerint elején az alábbi helyeken tenyészett a korábbi európai maláriajárványokért felelőssé tett vektor, a foltos maláriaszúnyog.

A vörössel a foltos maláriaszúnyogok által lakott, az okkersárgával a fajtól mentes területek, a szürkével jelzett réigiókról nincs adat.

Kövess minket Facebookon!